Az integrál szemlélet keretrendszere 3. rész
Tudatállapotok
Az emberi fejlődés nemcsak egyfajta vertikális irányban, azaz szintek szerint történik, hanem horizontálisan is, különféle tudatállapotok és tudat típusok révén. Ezek a tudatállapotok és típusok kiegészítik a vertikális fejlődési modellt, és részletesebben bemutatják az emberi lét különböző aspektusait és állapotait (Wilber, 2009).
A tudatállapotok a valóság különböző aspektusainak időbeli megjelenéseit jelentik. Mivel a különböző tudatállapotok gyakran egymással összeegyeztethetetlenek, ez azt jelenti, hogy amikor egy adott tudatállapotban vagyunk, az adott pillanatban nem érvényesek más állapotok. Például az ébrenlét más tapasztalatokat nyújt, mint az alvás, és ezeket az állapotokat nem lehet egyszerre megtapasztalni.
Számos tudatállapot létezik, és mindennap mindannyian átéljük őket. Ezek közé tartozik az ébrenlét, az alvás, a mélyalvás és sok más állapot. Ezek a tudatállapotok a belső szubjektív realitásunk részei, és folyamatosan jelen vannak életünkben. Az integrál pszichológia részletesen foglalkozik a különböző tudatállapotok kategorizálásával, például a normál és módosult állapotokkal, és azok jellegzetességeivel és zavarait is vizsgálja.
A tudat típusai. Az enneagram
A tudat típusok azokat a következetes stílusokat foglalják magukban, amelyek különböző területeken alakulnak ki, és függetlenül jelennek meg a fejlődési szintektől.
Az enneagram eredete gazdag és sokszínű, története több ezer évre nyúlik vissza (Ebert & Rohr, 2003). Gyökerei a keresztény misztikában és a sufizmusban találhatók, ahol a személyiség mélyebb megértése és a spiritualitás került a középpontba. A 20. században az enneagram a Nyugat színpadára lépett, bevezetésében Gurdjieff, egy örmény-orosz származású misztikus filozófus játszott központi szerepet. Gurdjieff munkássága révén az enneagram elmélete és gyakorlata széles körben elterjedt, hozzájárulva az emberi motivációk és kapcsolatok mélyebb megértéséhez.
A modern enneagram rendszerét a 20. század közepén alakították ki Oscar Ichazo és Claudio Naranjo révén, akik pszichológiai és spirituális elemeket ötvöztek, hogy jobban feltérképezhessék az emberi motivációkat. Az 1970-es években kezdett elterjedni, ahogy az önfejlesztés és a pszichológia iránti érdeklődés világszerte felerősödött. Ma az enneagram nem csupán egy elmélet, hanem egy eszköz is, amely segít az embereknek mélyebb önismeretre és a kapcsolataik javítására törekedni.
Az enneagram jel szakrális szimbolikája három részből áll: kör, háromszög, hexád (hatszög). A kör az egységet, a teljességet jelképezi, hogy egy az Isten, egy a végső valóság. Ez a legtöbb kultúrában megtalálható szimbólum. A háromszög a hármasság törvényének a jele. A hexagram, az itt furcsa alakban megjelenő hatszög az enneagram jelben a körben van, a háromszög mellett.
Az enneagram típusok alapjai a karakterfixációk. Minden emberben gyermekkora korai szakaszában, körülbelül az első három életévben kialakul a személyisége, s annak alapfixációja. A fixáció megrögzülést jelent, beakadást egy helyen, más szóval egy érzés, hiedelem, viselkedés újbóli ismétlését jelenti, míg más érzést, viselkedést pedig elkerülünk.
A fixációk kialakulása után azt érezzük, hogy valami nincs rendben. Ez általában tudattalan, azaz szavakkal nem tudjuk megmondani, mi ez, csak egy alapszorongás érzésünk van. A karakterfixáltságnak három nagy szintje van. Az átlagos, normál tartomány van középen (fixált); alul az egészségtelen és patológiás (kóros) tartomány (nagyon fixált); felül pedig az egészséges, integrált, felemelkedett s megvilágosodott tartomány (nem fixált).
Az átlagos sávra jellemző, hogy az ember másokat használ énképe (karakterfixációja, stratégiája) igazolására. Másokat bevon a játszmába. Ez másoknak kellemetlen, de kibírható, ezt „normális”-nak nevezik a hétköznapi emberek. Az alsó oktávban már nagyon kemény a játszma, már kétségbeesetten, kíméletlenül, erősen vagy szélsőségesen önzően használ másokat énképe, fixációja igazolására és fenntartására, míg a legalsó sávban megőrülnek, és nyíltan, erősen árthatnak másoknak. A felső zónákban pont a fordítottja történik. Míg középen másokat használ az énképe igazolására, addig a felső zónában elengedi a kötelékeit mások felé és független, autonóm lesz. Már önmaga intézi belsőleg az énképe és karaktere fenntartását, s beleveszi a lemondást a fixációról és az adást, a szolgálatot mások felé.
Az enneagram a kilenc típust három triászra osztja . A 8-9-1 pontok az ösztönös triász, a 2-3-7 az érzelmi triász, az 5-6-7 a gondolkodó triász.
Az ösztönös triász 8-9-1 pontok düh pontosok. Az ő karakterfixációjuk központja a düh. Koragyermekkorukban az ösztönös énjük, vagy fizikai testük sérült. A 2-3-4 pontosok az érezelmi triászok, akiknek a gyermekkori traumája a szeretethiány volt. Alapérzésük a szégyen, üresség, szomorúság. Az 5-6-7 pontok a gondolkodó triászok, ők a félelem pontosak. Ők a félelem elkerüléséért a gondolataikba menekültek.
Az 1-es típus, „perfekcionista”, uralkodó típus. Alapérzése a harag. Az ellenséget önmagában látja. Dühét elfojtja. Környezetét irányítja, kontrollálja, nem tűr ellentmondást. Pedáns, egyenestartású, szemöldökét, száját összehúzza, prédikál. Például pedagógusok, orvosok.
A 2-es típus, a „gondoskodó”, alapérzése a büszkeség és a gőg. Alapfixációja, hogy nem szerethető. Gondoskodik másokról, örömöt szerez a környezetének, hogy szeretetet kapjon. Testtartása odaadást mutat. Önzetlen, figyelmes, empatikus, képtelen arra, hogy ne mentsen meg másokat. Gondoskodásával függőséget alakít ki másokban. Túláradó kedvességétől, ha megrettennek, dühbe gurul. Gyakran választanak segítő foglalkozást.
A 3-as típus a „sikerorientált”, alapkarakter fixációja, hogy üres, értéktelen, amit sikerességgel kompenzál. Kiemelkedő akar lenni, hogy csodálják, szeressék. A látszat fenntartására, a pozitív benyomás elérésére törekszik. Kerüli az érzelmeket, fél az intimitástól. Türelmetlen, rámenős, karrierista. Jól öltözött, jókedvű. Az üzleti világban, politikában megtalálható.
A 4-es típus a „művész”, alapérzése az irigység. Múltorientált, a hangulatokra érzékeny. Szeszélyes, minden addig kell neki amíg el nem éri, gyakran szerelmes. Identitását érzelemire alapozza. Szerelmét idealizálja, majd kiábrándul, szakít, és új szerelmet keres. Fantáziájával tartja fenn az érzelmi állapotokat.
Az 5-ös típus a „filozófus”, a csendes szakértő és megfigyelő. Alapérzése a fösvénység. Gondolataiban él, visszahúzódó. Fél a kihívásoktól, üresnek érzi magát, kerüli az érzelmeket, szükségleteit csökkenti, öltözékét elhanyagolja. Informatikusok, tudósok.
A 6-os típus a „lojális” kétkedő, alapérzése a félelem, szorongás, stabilitást keres. Vágyik a közelségre, mégis védekezik ellene. Mindenhez és mindenkihez hű, betartja a törvényeket, tiszteli a hagyományokat. Gyanakvó, fürkésző, bizalmatlan de jó megfigyelő. Önpusztító, pánikra hajlamos, dühét, félelmét másokba vetíti.
A 7-es típus az „élvhajhász” alapérzése a falánkság. Optimista, életszerető, vidám, lelkes, energikus. A társaság lelke, szórakoztató bohóc. Élvezi az életet, minden pozitívan lát. kerüli a túl sok munkát, önsanyargatást, fájdalmat. Gyors észjárása van, nem köteleződik el, világjobbító szemlélete van, okos, jó kommunikációs készsége van.
A 8-as típus a „harcos” kihívó, lázadó. Alapérzése a kéjvágy, bujaság. Gyakran vádol és erőszakkal elnyomja a másikat. Saját hibáját nem ismeri el. Erős, rámenős. Az embereket fektén, fehéren látja, barát, vagy ellenségként. Tekintély ellenes, de erejével tekintélyt parancsoló. Erös, izmos, karizmatikus.
A 9-es típus a „béketeremtő” szent, alkalmazkodó, energiahiányos, konfliktuskerülő, kényelmes, lusta, rest. Kerüli a dühöt, alkalmazkodik, halogat, izgalmában elalszik, notórius késő. Könnyen befolyásolható. Jól tűri a monotóniát, kényelem szerető. Lelkileg nem akar részt venni a helyzetekben. Szenvedélye a lustaság. Védekezése a kábítás.