Az integrál-szemlélet keretrendszere

Az emberiség fejlődése mára olyan szintre jutott, hogy az évszázadok alatt összegyűjtött tudás nagy része már szinte bárki számára hozzáférhető. Az internet és a modern technológia lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt információhoz jussunk, bárhol is legyünk. Ez hatalmas lehetőséget jelent: soha korábban nem volt ilyen egyszerű tanulni, új dolgokat felfedezni, és megérteni a világot. Ugyanakkor ez a hatalmas tudásmennyiség egyúttal kihívást is jelent, hiszen könnyű elveszni a rengeteg információ között. Ha nincs egy biztos irányvonalunk vagy keretrendszerünk, nehéz lehet különbséget tenni a fontos és a lényegtelen között, és megtalálni azt, ami valóban segíthet minket.

Az integrál szemlélet célja, hogy egységbe foglalja a különböző nézőpontokat, és hidat építsen azok között a megközelítések között, amelyek eddig talán ellentmondásosnak vagy elkülönülőnek tűntek. Így azon túl, hogy jobban átláthatjuk a rendelkezésünkre álló tudást, mélyebb megértésre is szert tehetünk, mivel az integrál szemlélet képes összekapcsolni a látszólag különálló területeket, és harmonikus egésszé formálni azokat. Ez a megközelítés tehát segít megtalálni az irányt az információk tengerében, és támogatja a fejlődést, mind egyéni, mind társadalmi szinten.

Az integrál szemlélet négy szempontból egyesíti a különböző tudásokat: térben, időben, a tudomány és a spiritualitás, valamint a pszichológiai irányzatok szempontjából . Térben integrált, mert magában foglalja a nyugati tudományt és pszichológiát, valamint a keleti meditációt és spiritualitást. Olyan ősi bölcsességeket is felhasznál, amelyek a világ különböző részein, például az eszkimó sámánoknál vagy afrikai törzseknél is megtalálhatók. Így a keleti és nyugati kultúrák tudása egy keretbe kerül.

Ken Wilber integrál szemlélete összekapcsolja az evolúció, a holonok és kvadránsok fogalmait, hogy egy átfogóbb megértést nyújtson a valóságról. Az evolúció minden szintjén egyre komplexebb formákat hoz létre, amelyek az előző szintekre építenek. A holonok fogalma rávilágít arra, hogy minden rész és egész egymásba ágyazódik, míg a kvadránsok segítenek abban, hogy minden jelenséget több nézőpontból vizsgáljunk. Ez a szemlélet lehetővé teszi, hogy az élet különböző aspektusait – a biológiai, pszichológiai, kulturális és társadalmi dimenziókat – egy integrált rendszerben értsük meg. A holonok és kvadránsok révén Wilber elmélete egy olyan keretet biztosít, amely segít megérteni, hogyan kapcsolódnak össze az egyes szintek és hogyan alakulnak ki az egyes fejlődési folyamatok. Az integrál szemlélet így átfogóbb, holisztikus képet nyújt a világról, amely magában foglalja a különböző szintek és dimenziók összefüggéseit.

Az Integrál pszichológia 5 nagy ága

  1. A négy quadráns modell, melyen keresztül minden jelenség négy szemponton keresztül elemezhető.  
  2. A tudatfejlődés szintjei, a tudat fejlődésének szakaszaival, szintjeivel foglalkozik.
  3.  A tudatfejlődés sávjai a fejlődésvonalak, az emberi tudat funkcióinak, intelligenciájának a fejlődési szintjét határozza meg.
  4. A tudat állapotainak leírásával foglalkozik („normál”, transz stb.).
  5. A tudat típusainak meghatározása például az Enneagram segítségével.

A négy kvadráns

Az AQAL (All Quadrants All Levels) modell az integrál szemlélet egyik legfontosabb alapja, amely lehetőséget ad arra, hogy a valóságot egy komplex, átfogó keretbe szervezzük .Az AQAL modell neve magyarul annyit jelent, hogy „minden kvadráns, minden szint, minden vonal, minden tudatállapot, minden típus”. Ez a rendszer arra törekszik, hogy integrálja a tudás különböző aspektusait és egyetlen átfogó elméletként kezelje őket.

Wilber elméletében a kvadránsok az emberi tapasztalatok és jelenségek négy alapvető dimenzióját jelképezik. A négy kvadráns a következőket jelenti:

  1. Egyéni belső világ: szubjektív tapasztalatok (I): Az egyén belső élményei, gondolatai, érzései és tudatállapotai. Ez a kvadráns az egyéni belső tapasztalatokat foglalja magában, mint az egyéni élmények, érzelmek, belső fejlődési utak és személyes értékek.
  2. Egyéni külső világ: biológiai és fizikai jellemzők (It): Az egyén testi és fizikai aspektusai, amelyek mérhetők és megfigyelhetők. Ide tartoznak az egyéni külső dimenziók, például a fizikai test, az agy, a viselkedés és a külső környezet hatásai az egyénre. 
  3. Kollektív belső világ: kultúra és közös hiedelmek (We): A közösségi, kulturális és társadalmi normák, értékek és hiedelmek.
  4. Kollektív külső világ: társadalmi rendszerek és intézmények (Its): A társadalmi struktúrák, intézmények és rendszerek, amelyek a kollektív életet formálják. Ide tartoznak a kollektív külső dimenziók, mint például a társadalmi struktúrák, intézmények, technológiai fejlődés és fizikai környezet.

A kvadránsok segítenek abban, hogy komplex jelenségeket több nézőpontból vizsgáljunk. Például egy betegség esetén fontos figyelembe venni az egyén testi állapotát (külső egyéni), lelki állapotát (belső egyéni), a kulturális háttérét (belső kollektív) és a társadalmi környezetét (külső kollektív). Az integrál szemlélet tehát lehetővé teszi, hogy teljesebb képet kapjunk a valóságról azáltal, hogy minden dimenziót figyelembe veszünk.